November 12-én reggel indultak el a fájások. Adrienn 28 hetes terhes volt akkor. A professzor úr azt mondta neki azonnal menjenek be a Klinikára. Délelőtt a fájások felerősödtek és már négy percenként követték egymást. Adrienn és a kórház is felkészült a szenzációra, a négyes ikerszülésre. Dél körül azonban a babák meggondolták magukat. S néhány órán át úgy tűnt talán sikerül még időt nyerni.
Nem tudom, hogy hármat vagy négyet látok
13-án éjjel azonban a négy kisfickó mégis úgy döntött szűk odabent már a hely. Az orvosi team reggel fél nyolckor császármetszéshez bemosakodott. A műtét tökéletesen sikerült, egymás után emelték ki a babákat. Lacus ekkor 1230, Balázs 990, Kristóf 1180, és Ádám 1400 grammot nyomott. Adrienn pedig három kilóval volt kevesebb, mint teherbeesése előtt. Pedig már akkor sem volt túlsúlyosnak nevezhető. Ma pedig, ha az ember keskeny csípőjét, karcsú alakját nézi, nem is érti hol fért el benne a négy gyerek.
– Mindenki ezt kérdezi – nevet. Kedves, nyugodt, mosolygós. – Hát elég nagy hasam volt. De egy pillanatig se féltem, – mondja. – Talán csak egyszer, amikor az első ultrahangon az ágyon feküdtem, néztem az orvos arcát, és valami furcsa tétovaságot láttam rajta. Valami baj van? Kérdeztem. Hát baj nincs, válaszolta, csak számolok. De hát, mit számol doktor úr? Hát a gyerekeket. Nem tudom biztosan, hármat vagy négyet látok.
Azt az utat hazafelé, miután megtudták, hogy nem egy, de négy gyerekük lesz, Adrienn és László soha nem fogják elfelejteni. Sokáig csak sétáltak egymás mellett szótlanul. De mire hazaértek, már tudták, vállalják.
– De azt hogy mit érez az ember egy ilyen hír hallatán, és azt, hogy mit éltünk át azóta, hogy a babák megszülettek, nem lehet szavakba önteni. Én legalább is képtelen vagyok rá – mondja a gyerekek apukája, aki bár még csak 31 éves máris négy fia van.
A rendőrség vitte haza őket
Az első két hónap, ott a klinikán könnyűnek nem volt nevezhető. Bár a gyerekeket nem kellett lélegeztető gépre tenni, sokáig voltak a koraszülött intenzíven, inkubátorban. Életükre gépek vigyáztak, és persze nővérek, orvosok. Sokáig nem is lehetett kivenni őket. Voltak visszaesések a fejlődésükben. – Például amikor mind a négyen elkaptak egy fertőzést, és több, mint egy hétig válságos volt az állapotuk – emlékszik vissza Adrienn a legnehezebb napokra. Aztán elkezdtek újra gyarapodni. Megtanultak egyedül lélegezni, cumisüvegből enni. Eljött a nagy nap. Január 10-én rendőrautó vitte haza őket. Bajai László és felesége, Pálfi Adrienn azóta már beletanultak a gyerekgondozásba. Mindig is nagy családot terveztek. De azt nem gondolták, hogy álmuk egy csapásra valóra válik. Nincsenek megrémülve a feladattól, s különösebben fáradtnak se látom őket. Boldogok. És azt mondják, hogy a fiúk mellé vállalnának még egy kislányt is. Ez azonban még messze van.
Napi harminc pelenka a minimum
A 49 négyzetméteres tetőtéri lakás kisebbik szobáját egyelőre elfoglalja a” három” rendes rácsos ágyból átalakított közös babaágy. Apuka alkotása. Benne négy babahordozóban négy fiúcska. Álmukra négy légzésfigyelő vigyáz, és négy plüss bohóc, rajtuk négy hófehér pléd, mellettük négy cumi. A gyerekszoba falán keresztszemes hímzéssel varrt képek sorakoznak. Adrienn kreativitását dicsérik. És a fiúk neveinek kezdőbetűi. Az apró fürdőszobában szinte megállás nélkül megy a szárítós mosógép. Hiszen ruhából, pelenkából naponta több tucat fogy. Papírpelenkából például napi harminc. – Szerencsére – mondja Adrienn – egyelőre a popsi kenőcstől a pelenkáig mindent kapunk. Eddig szinte semmit sem kellett vennünk a babáknak. Napközben itt van egy hivatásos gondozónő, aki segít, amíg a férjem a munkából hazaér. Persze tudom én is, hogy lesznek nehézségeink. Hiszen amint a gyerekek kúszni, mászni, járni kezdenek, nem férünk majd el ebben a csöpp lakásban. Nem férünk bele egy átlagos személyautóba sem. De ezek olyan problémák, amiket, akkor kell megoldanunk, amikor fölmerülnek. És én bízom benne, hogy ahogyan eddig, ezután is minden sikerülni fog.
Nem is hasonlítanak egymásra
Miközben anyjukkal beszélgetünk, elbűvölve nézem a négy fiút, amint békésen szuszognak a patyolat tiszta ágyban. Nem is hasonlítanak egymásra.
– Persze, hogy nem – mondja Adrienn – , hiszen nem egypetéjűek. Négy burokban fejlődtek, és már most látható, hogy külön egyéniségek. Balázs sír a legtöbbet. Lacus a legmohóbb, Kristóf a legnyugodtabb, Ádám a legérdeklődőbb. Ezt az etetésükkor ki is használjuk. Először Lacus kap enni, mert ő gyorsan végez, utána jön Kristóf, majd a másik kettő.
– Anyatej?
– Szerencsére van tejem. Sajnos csak két etetésre elég. de hát ez azt hiszem ez négy éhes szájacskánál természetes. Most már csak négy óránként esznek. Éjjel egykor utoljára és reggel ötkor először
– Meddig tart az etetésük?
– Egy óra alatt megvannak. s utána alszanak. Egyébként csak etetéskor vesszük föl a babákat. Nem kényeztethetjük el őket. Ezt négy gyerek mellett nem lehet.
Egy kis Iker történelem
A pécsi négyes ikrek 1999. november 12. én születtek. Mihajlovics Fanni, Klaudia, Tímea és István – 1800, 2010, 2060, illetve 2500 grammal jöttek a világra. Miskolcon 2001. június 29-én születtek négyes ikrek. Oszlányi Zoltánné három kisfiúnak és egy kislánynak adott életet. István 999, Máté 930, Attila 1420, Annamária 1060 grammal jött világra. A Semmelweis Egyetem II. számú szülészeti és nőgyógyászati klinikáján 2007. május 27-én négy kislány, 2013. november 13-án ugyanott négy kisfiú jött a világra
Óriási szakmai kihívás
Igen ritka a természetes úton fogant négyes ikrek születése. Hazánkban. 600 ezer terhességre jut egy – mondta el a sajtónak prof. dr. Bánhidy Ferenc szülész-nőgyógyász, a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese. Óriási kihívás szakmailag egy többes ikerszülés. Gyakoribb a koraszülés esélye. Ahhoz, hogy felkészüljenek az apróságok a kinti élet körülményeire, meg kell próbálni érlelni a tüdejüket. Ezt a várandóság 24. hetében, a négy fiúnál is elkezdtük. A négy csecsemő édesanyjukkal addig maradt a koraszülött osztályon, amíg elérték a 2 kilogramm körüli súlyukat.
(Megjelent a Kiskegyedben)
