Dr. Valló Ágnes évekig belgyógyászként, kórházi orvosként, és háziorvosként dolgozott. 1993-ban nyitotta meg belgyógyászati-pszichoszomatikus magánrendelését. Azt mondja, hogy nem hisz „egyetlen, üdvözítő” pszichoterápiás vagy természetgyógyászati módszerben, számos technikát tanult, és ezek kombinációjával dolgozik. Gyakran súlyos daganatos betegek fordulnak hozzá segítségért. A doktornővel a rák kialakulásának lelki okairól, a rákra hajlamos személyiségről, és a gyógyítás lehetőségeiről beszélgettünk.
– Manapság szinte már a gyerekek is tudják, hogy a betegségek kialakulásának lelki okai is lehetnek.
– Igen ezzel a tudományággal foglalkozik a pszichoszomatika. Azokban az esetekben, amikor a betegség kialakulásának hátterében lelki okok is állnak, a hagyományos gyógyítás önmagában nem elegendő. Az akadémikus gyógyítás ugyanis a csak a testet, a szerveket, a betegséget veszi célba. Ez a szemlélet a betegséget provokáló, kiváltó lelki tényezőket figyelmen kívül hagyja. Pedig ugyanolyan behatások az egyik embernél betegítő tényezők, a másiknál nem.
A stressz, a trauma a tehetetlenség és a patkányok
– Nagyon gyakori például – folytatja a doktornő -, hogy a beteget a daganat felismerése előtti egy-másfél évben valami nagy trauma éri. A leggyakoribb a házastárs vagy más közeli hozzátartozó halála. Amerikai klinikákon, kórházakban vizsgálták gyászoló özvegyek immunrendszerének működését. Az özvegyek immunsejtjeinek száma jelentősen alacsonyabbnak bizonyult a kontroll csoporténál. A csökkenés a gyászt követő első két hónapban volt a legkifejezettebb, és fokozatosan szűnt meg 4-14 hónap alatt. Ha a veszteség nagyon mély, és feldolgozása nehézségbe ütközik, ez idő alatt kialakulhat a rák. Hasonlóan súlyos veszteségként élhető meg az állásvesztés, nyugdíjazás, vagy akár az anyaszerep elvesztése is.
– Trauma nagyon sok embert ér. Mégsem lesz minden özvegy, elvált, nyugdíjas rákos. Miért?
– Azért mert a betegség kialakulását nem a stressz, hanem a vele való hibás megbirkózás segíti elő. Az emberek nem rendelkeznek egyforma mértékben a megküzdés képességével. Akit a trauma lebénít, nagyobb valószínűséggel betegszik meg, mint mások. Erre is végeztek kísérleteket. Két patkányt, két ketrecben ugyanazokkal a daganatsejtekkel fertőztek meg. A két patkány körülményei egyformák voltak. Ugyanazt kapták enni, ugyanolyan körülmények között tartották őket. S ugyanolyan kellemetlen, de persze nem halálos gyengeáramot vezettek a ketrecükbe. Ez a gyengeáram, csipkedte őket. A két ketrec között egyetlen különbség volt. Az egyikben a patkány egy pedál segítségével meg tudta állítani az áram csipkedését, ha rálépett a pedálra. A körülményeknek kiszolgáltatott, tehetetlen patkány rövidesen elpusztult. Míg a másik, amelyik képes volt befolyásolni az eseményeket, túlélte a kísérletet. De a stressz daganatképző hatására egyéb kísérleteket is végeztek.
Egyikben például egy genetikailag rákra hajlamos egértörzset vizsgáltak. A daganat ezeknél az egereknél a szokásos tartási körülmények között 70 százalékos valószínűséggel megjelent. Az egereket két csoportra osztották. Az egyik csoportot szünet nélkül steresszelték. Zsúfoltsággal, macskanyávogással, hőmérsékletingadozással, a ketrec mozgatásával. A másik csoport számára létrehoztak egy egérparadicsomot, játékokkal, kellemes hőmérséklettel, állanód fényviszonyokkal. Az első csoportba tartozó egerek 96 százaléka elpusztult. A második csoportból csupán hét (nem tévedés, hetes!) százalék.
Daganatra hajlamos személyiség
– Mitől függ az, hogy mennyire vagyunk küzdelemre, gyógyulásra képesek. Létezik daganatra hajlamos személyiség?
– Igen. C típusú személyiségnek nevezi a pszichológia. Ez a típus túlszocializált, önfeláldozó, aki a családja érdekeit mindig a sajátja elé helyezi. Ilyen személyiségű például az a sebész,, aki bár tudja, hogy másnap nyolcórás, nagy műtétje lesz, és pihennie kellene, mégis éjfélkor még nekiáll rántott húst sütni a gyereknek, mert az másnap kirándulni megy. A C típusú személyiség konfliktuskerülő, Képtelen nemet mondani, igyekszik mások igényeinek, elvárásinak mindenben megfelelni. Képes harcolni mások érdekeiért, de saját érdekeinek védelmére, igényeinek kifejezésére képtelen, mert azt nem tartja helyénvalónak.
– Mi lehet az eredete a C típusú személyiségszerkezetnek?
– Bizonyos élmények hatására gyermekkorában úgy dönt, hogy ilyen vagy olyan ember lesz. Ha például szülei gyakran csúnyán veszekedtek, úgy dönthet, hogy az ellenérzések, a harag kifejezésre juttatása rossz dolog. Következésképpen azt gondolja, hogy mindig jónak, kedvesnek, vidámnak kell lennie. Ez elengedhetetlenül fontos önbecsülése fenntartásához. Ha azonban túl sok energiába kerül a pozitív énkép védelme, akkor a test nem rendelkezik elegendő életerővel ahhoz, hogy legyőzze a fenyegető betegséget.
– És mi helyzet a betegség bekövetkezése után? Ha mégis megbetegszünk, mit tehettünk?
– Először is csináljunk végig mindent, amit az orvostudomány gyógyításunkra felkínál. De ne kiszolgáltatott bábuként. Követeljük meg az orvostól a magyarázatokat. Mondja el, mit miért csinál, milyen következményei lesznek, és milyen eredmények várhatók. Az onkológiai teamnek a beteg is tagja! Másodszor legyünk tisztában a komplementer, tehát kiegészítő terápiákkal. És döntsünk mi magunk. Az a módszer lesz a leghasznosabb, amit mi magunk választunk. Nagyon fontos azt megérteni, hogy a betegség nem az én hibámból következett be, de az én személyes felelősségem a gyógyulás. El kell hinnem, hogy meggyógyulhatok, és azt is, hogy ezért tennem kell és lehet
– Ebben segít a Simonton technika?
– Igen. Ez egy imaginációs technika. azt jelenti, hogy a képzeletünket hívjuk segítségül. Gondolataink, érzelmeink ugyanis közvetlenül befolyásolják sejtjeink működését.
– Biztosan?
– Képzeljen el egy félbevágott, illatos citromot. Emelje képzeletben nyitott szája fölé, és lassan, nagyon lassan kezdje kifacsarni. a citrom levét. Képzelje el a savanyú ízt. Ugye, hogy összefutott a nyál a szájában? Ugyanígy elképzelhetjük például, hogy a bennünk lévő daganatsejt minden nap egyre kisebb lesz. Ez a daganatos betegek kezelésére kidolgozott módszer a relaxáción és a képzelet erején alapul. A relaxáció önmagában is képes az immunrendszer aktiválására: relaxáció után mérhetően nő pl. a ráksejtek elpusztítására szakosodott killer limfociták száma.
– És ez mindig működik?
– Nem mindig, de gyakran. Nekem az a tapasztalatom, hogy azt aki élni akar, könnyű meggyógyítani. Volt olyan végbélrákos betegem, akinek olyan nagy volt, és olyan helyen volt a daganata, hogy már operálni sem lehetett. Addig vizualizáltuk, hogy a daganat feljebb húzódott, s egyre kisebb lett, így nemcsak operálhatóvá vált, de még kivarrni sem kellett a hasfalra.
Névjegy
Valló Ágnes
1977-ben végezett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen Általános Orvosi Karán. Végzés után belgyógyászati osztályokon, majd az alapellátásban dolgozott.. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán tanított 12 éven át élettant, kórélettant, belgyógyászatot, gyógyszertant, és saját maga által kifejlesztett pszichoszomatikus tárgyakat. Jelenleg az egészségügyi dolgozók, és természetgyógyászok továbbképzésében vesz részt, és magánrendelése mellett személyiségfejlesztő csoportokat, kurzusokat, stresszoldó-stresszkezelő tréningeket is tart.
(Megjelent a Hölgyvilág című női magazinban)
Ha többet szeretnél tudni: dr. Valló Ágnes (valloagnes.hu)
