Döbbenet (variációk egy témára) – Vadnai Bori írása
Első személyben Csodálkozom, amikor főnököm kikiabál az irodából, hogy engem keresnek telefonon. Még csak pár napja dolgozom a kávézóban felszolgálóként. Kénytelen voltam munkát vállalni, mert a pocakomban növekedő magzat apukája művészlélek, anyagilag nem számíthatok rá. A vonal túlvégén egy korombeli lány közli velem, hogy azért hívott, hogy tudjak róla, hogy ő is ugyanattól a férfitől […]
Chatrandi – Opovszki Lívia írása
Már lassan egy éve levelezel vele és őrülten szerelmes vagy belé. Tudod, hogy messze él, Amerikában, de úgy érzed, hogy a távolság a kettőtök kapcsolatában nem akadály. Sikerült elintézned minden papírt és még Szerbiába is kiutaztál, a negyedik oltásért, mert csak így jutsz át az ellenőrzéseken. Az utazás során három átszállásod lesz, hosszú várakozásokkal, de […]
Elvtárs – Kanyó Zsuzsa írása
Barczai elvtárs igazi elvtárs volt, semmiképpen nem úr. Tömzsi testén kopasz fej ült, lógó toka nézett a szürke öltönyére. Próbált nyílt tekintettel tárgyalni, de nem sikerült neki. A savószín szeme alatt terpeszkedő széles orrát állandóan szívogatta. A gépírónő így jellemezte: olyan, mint egy meztelen csiga. Valóban erre a nyálkás állatra emlékeztetett. Időnként megkérdezte a kolléganők […]
Fény a sötétben – Kiss Viktória írása
“Andrea ekkor értette meg, hogy mindent elveszített. Nem csupán arról volt szó, hogy az új élet, amit választott, fárasztó és állandó szereplésre kényszeríti, de hazug is. Önmagát csapta be, olyan értékeket választva, amelyek csak pillanatnyi kielégülést tartogatnak. Végignézett magán, és csak azt látta, mintha egy vállfa lenne a többmilliós cuccok alatt. De hol vagyok ebben […]
Január, te fénytelen, te!
Ha van hónap, amelyet az ember a legkevésbé vár, az a január. Túl az ünnepeken, az ajándékok ki- és lecserélésén, a nagy evéseken, a fényeken, együttléteken. Ugyan mi is jöhet még, aminek örülhetünk, amit várhatunk? No, igen, vízkereszt. Az a furcsa szomorúság, amikor leszedjük a karácsonyfát, elpakoljuk a díszeket, és tanácstalanul ülünk a nappaliban, hogy […]
Miért is hoztuk létre a VIK-et?
Kedves marketinges kollégánk arra kért minket – talán még novemberben -, a blogban mindenképpen írjunk arról, miért is hoztuk létre ezt az íróiskolát. Szóval, hogy mi a VIK célja? – ismételgettem magamban, mintha ez segítene, mert hirtelen csak elcsépelt frázisok jutottak az eszembe. Olyasmik, hogy kevesen írnak jól, hogy ennek a pályának nagyjából befellegzett, meg […]
Fiú és lány beszélgetése – Nagy Izabella írása
– Hallottad? – Mit? – Amit mondott. – Nem. Mit mondott? – Vagyis amit kérdezett… – Mit kérdezett? – Hogy miért baj, hogy a nők kevesebbet keresnek, mint a férfiak. – És szerinted miért van? – Nem miért van, hanem miért BAJ? – Miért baj? – Ezt kérdezte, hogy miért baj, hogy a nők kevesebbet […]
Távok
Lényegében a lehetetlennel próbálkozom. Elképesztő fáradtság közepette próbálom összefűzni a hét történéseit. A gondolataim kuszák. A mondatok képzése nehézkes. De menni fog. HétfőRekkenő hőség. Nyár, Budapest, Velence. Ablakok letekerve, légkondi nincs. A zene max hangerőn, a basszus dübörög, a fiú vezet. Furcsa, féltékeny fiú, vonzza a távkapcsolatokat. KeddMegint a város, megint a hőség. Egy gyerekkori […]
Újrahangolva
Már megint nem akarom ezt az egészet. És már megint itt vagyok. A fennsík szélén, a kutyaszaros részen. 30 fok van, nincs rejtekadó árnyas rész. Csak a döghőség. Meg a Döme, és én. Eldördül a startpisztoly. Persze fejben. Már megint futok, már megint, megint… Hogy kinek hiányzott ez? Nem tudom. Nekem biztos nem, mert az […]
Recept bőrkötésben
Ott nőttem fel, ahol égig érnek a fák. Ott, ahol nyaranta déli harangszó után már mindenki a lehúzott redőnyök árnyékában pihent. Ott, ahol nagyanyáim édesbús történeteit éjszakánként újraálmodhattam. Aztán egy éjjel, egy nyugtalan, teliholdas éjjelen megfogadtam: nekem semmi más dolgom nem lesz az életemben, minthogy boldog legyek. Sokáig, túlontúl sokáig vártam rá. Az én történetem […]